Az Energetikai Szakkollégium Egyesület 2008. évi programja:

A tavaszi féléves beszámoló a követező linkre kattintva tekinthető meg: Tavaszi féléves beszámoló

Heller-Forgó emlékfélév

Az Energetikai Szakkollégium a 2008-as tavaszi félévet az idén 50 éve megalkotott légkondenzációs hűtőtornyok feltalálóinak tiszteletére Heller – Forgó emlékfélévnek kereszteli.

Heller László 1907-ben született Nagyváradon. 1925-ben érettségizett Budapesten, a Kemény Zsigmond Reáliskolában. 1931-ben szerzett gépészmérnöki diplomát Zürichben, majd két évig az egyetemen dolgozott. 1933-ban tért vissza Budapestre. Először hőtechnikai tervezőként dolgozott, majd magánmérnöki irodát nyitott. 1938- 48 között állandó szakértője volt az Egyesült Izzónak. A világháború befejezése után - felismerve a racionális energiafelhasználás fontosságát - a témakör művelésére megalapította az EGART részvénytársaságot, amely az ő műszaki vezetése alatt előbb Hőterv, majd Energiagazdálkodási Intézet (EGI) néven nemzetközileg is ismert, nagy műszaki, innovációs intézetté nőtte ki magát.

A 40-es években dolgozta ki az erőművek víz nélkül, levegővel történő hűtésére a ún. Heller-System eljárást, amely meghozta számára a világhírnevet. Az erőművek "vízigényesek", és éppen a hűtővízellátással kapcsolatos nehézségek elkerülésére alkalmas a szabadalmaztatott száraz hűtőtornyos rendszer, amelyben fontos szerepe van egy speciális, ún. apróbordás alumínium hőcserélőnek, amit zürichi évfolyamtársa és barátja, Forgó László alkotott meg (ezért szokták a rendszert Heller- Forgó rendszernek is nevezni). A megoldás lényege a következő: a turbinából kilépő gőz egy keverőkondenzátorba jut, ahol az atmoszférikusnál nagyobb nyomású, beporlasztott hűtővíz hatására lecsapódik. Maga a hűtővíz az apróbordás hőcserélőn átáramoltatás során hűl le. A lehűtéshez szükséges levegő a száraz hűtőtoronynál vagy külön ventilátorral, vagy a torony kéményhatásának kihasználásával biztosítható. A légkondenzációs hűtőtorony előnye, hogy a hűtővíz teljesen zárt rendszerben kering, vízvesztesége nincs. A kis vízfogyasztás következtében az erőmű telephelyének megválasztása a víz beszerzési lehetőségeitől gyakorlatilag függetleníthető. Minthogy a hűtővíz a levegővel közvetlenül nem érintkezik, párolgási vesztesége nincs, ezért a rendszer első feltöltése után póthűtővíz gyakorlatilag nem szükséges. Több évi fejlesztés gyümölcse volt a Heller-Forgó-féle légkondenzációs hűtőberendezés hűtőeleme, amely elnyerte az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás nagydíját, s ennek sikerére alapozva láttak hozzá a hazai hűtőgépgyártáshoz.

Heller László nevéhez fűződik a hőszivattyú ipari alkalmazásba vétele (pl. az 1950-es években tervet készített a Parlament épületének fűtésére a Duna vizének felhasználásával). Úttörő jellegű elvi munkát végzett az entrópia fogalmának a műszaki tervezői gyakorlatba átültetése terén is: az általa megfogalmazott új elvek alapján figyelemre méltó javaslatokat dolgozott ki pl. atomerőművek körfolyamataira. A műszaki fejlődést előmozdító kezdeményezései közül kiemelendő a gázturbina felhasználása ipari hőforrásként, a nukleáris és a fosszilis energia kombinált felhasználása, valamint két munkaközeg együttes felhasználása erőművi körfolyamatban. Különös figyelmet érdemel feltalálói aktivitása. Heller László ötven szabadalmat kapott Magyarországon, részben alkotói közösség tagjaként. 1952 augusztusában Budapesten a műszaki tudományok doktora címet nyerte el. 1951-től a Budapesti Műszaki Egyetem tanárává nevezték ki, és megbízták az Energia-gazdálkodási Tanszék megszervezésével és vezetésével. 1954-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1962-től rendes tagjává. Ellátta az Akadémia Hőenergetikai Főbizottságának elnöki tisztét. 1951-ben Kossuth-díjjal, 1967-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával, 1978-ban a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tüntették ki. Heller László 1980. november 8-án hunyt el Budapesten.

Forgó László (1907-1985) gépészmérnök is a Zürichi Műszaki Egyetemen tanult, 1929-ben szerzett diplomát, majd ott tanított 1931-ig. Magyarországra visszatérve a Magyar Radiátorgyár Rt. fejlesztőmérnöke lett. Itt dolgozott 18 évig, főként hőtechnikai gépek és berendezések műszaki fejlesztésén. A II. világháború után a cég újjászervezésében is részt vett. Ezután az Iparügyi Minisztériumba került, majd a Hőtechnikai Kutatóintézet igazgatóhelyettese lett. Itt fejlesztette a már említett találmányát, az apróbordás hőcserélőt, és az ehhez szükséges gyártástechnológia kidolgozásában is fontos szerepet játszott. 1951-től haláláig a Hőterv, majd az ennek jogutódjaként működő Energiagazdálkodási Intézet főszaktanácsadója volt. Műszaki érdeklődése igen széles körű volt: foglalkozott hőtechnikai gépekkel és készülékekkel, energiaracionalizálással, távfűtéssel. Találmányok, szabadalmak sora jelzi munkásságát. A gyakorlati hőátszármaztatás terén világszerte elismert szakembernek számított.

Források:
http://www.mszh.hu/feltalalok/heller.html
http://www.hpo.hu/anim/a8_bovebb.html
http://www.kfki.hu/physics/historia/forgo/forgo.html

Az őszi féléves beszámoló a követező linkre kattintva tekinthető meg: Őszi féléves beszámoló

Teller Ede emlékfélév

Az Energetikai Szakkollégium a 2008/2009-es tanév őszi félévet az idén 100 éve született világhírű, magyar származású tudós, Teller Ede után, Teller Ede emlékfélévnek kereszteli. Teller Ede 1908. január 15-én született Budapesten. A világ, mint magyar származású amerikai atom fizikust ismeri. Legismertebb a hidrogénbomba kutatásokban való aktív részvétele, ezért az USA-ban mint „a hidrogénbomba atyja” vált közismertté.

Teller Ede az Osztrák-Magyar Monarchiában született, Budapesten. Apja Teller Miksa, jó nevű ügyvéd. 1925-ben, a „Mintagimnáziumban” (a mai Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában) érettségizett (akkor még Budapesti Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző), ugyanott ahol (Lord) Balogh Tamás, (Lord) Káldor Miklós, Kármán Tódor, Kürti Miklós, Lax Péter, Polányi Mihály, Kálmán Mór is diák volt. Még Budapesten ismerkedett össze későbbi "mars-lakó" barátaival, Neumann Jánossal, Szilárd Leóval és Wigner Jenővel. Azt vallotta később, hogy a tudományos sikereit annak köszönhette, hogy a magyar nyelv volt az anyanyelve, máskülönben "csak egy középszintű középiskolai tanár" lett volna belőle. A matematika iránt érdeklődött, de apja azt tanácsolta neki, legyen vegyészmérnök, mert „azzal pénzt is lehet keresni”. Ezért beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol nem sokáig tanult. 1926. január 2. után hagyta el az országot, részben a Horthy-korszak Numerus clausus törvénye miatt. Karslruhéban kémiát és matematikát tanult. 1927-ben itt beszélt Hermann Mark professzor a kvantummechanikáról, mint a kémia alapjáról. Ennek hatására nyergelt át azután a fizikára. 1928 tavaszán Münchenben Arnold Sommerfeld mellett tanult. Ebben az évben elveszítette jobb lábfejének egy részét egy villamosbalesetben. 1928 őszén már Lipcsében tanult, ahol Werner Heisenberg volt a professzora. Nála írta meg doktori értekezését az ionizált hidrogénmolekula gerjesztett állapotairól, amit 1930-ban védett meg. Ezután először molekulaspektroszkópiával foglalkozott, legismertebb eredménye a Jahn-Teller-effektus (1937). Göttingába ment, ahol a későbbi Nobel-díjas James Franck tanársegéde lett. 1933-ban Pöscllel közösen kidolgozta a hajlítási mozgások leírására szolgáló Pöschl-Teller potenciálfüggvényt. Utána Magyar Állami Ösztöndíjjal Rómában Enrico Fermi, majd Rockefeller-ösztöndíjjal Koppenhágában Niels Bohr mellett dolgozott. Itt találkozott először az Ukrajnából menekült George Gamow-val, akivel nagy motorkerékpár túrákat tett. Külföldi tartózkodása idején nyaranta végig hazajárt és 1933-ban feleségül vette ifjúkori szerelmét Harkányi Micit.

Két évet töltött a Göttingeni Egyetemen és 1934-ben elhagyta Németországot a Zsidó Kimenekítő Tanács segítségével. Rövid angliai tartózkodás után 1935-ben Gamow hívására az Egyesült Államokba emigrált, ahol a George Washington Egyetemen tanított, ahol Gamow professzor lett. Ekkoriban sok európait hívtak az Egyesült Államokba, hogy megtanítsa a kvantummechanikát az amerikai diákoknak és professzoraiknak. Teller figyelmét Gamow a magfizika felé terelte. 1938-ban együtt dolgozzák ki a termonukleáris fúzió elméletét. A béta-bomlás nukleonspint átfordító Gamow-Teller-átmenetének leírása is közös munkájuk. P.H. Emmettel közösen értelmezte a nempórusos szilárd felületeken lejátszódó többrétegű adszorpció jelenségét. Azóta az ilyen felületeket Brunauer-Emmett-Teller felületeknek (BET-felület) hívják. 1939-ben a Gamow és Teller által szervezett washingtoni elméleti fizikai konferencián jelentette be Bohr a maghasadás felfedezését. Ekkor New Yorkban, a Columbia Egyetemen dolgozott, ahol Szilárd Leó is. Mivel Szilárd nem tudott autót vezetni, ő vitte el Einsteinhez, hogy egy Roosevelt elnökhöz írt levelet mutasson neki, ami azután Einstein-levélként vált ismertté. Az 1941. december 7-i Pearl Harbor-i támadás után felgyorsultak az események és Chicagóban Teller Fermi mellett dolgozott az első atomreaktor megépítésén. Itt adta neki Fermi az ötletet, nem lehetne-e egy atombombával termonukleáris fúziót beindítani. Teller ezután kezdett gondolkodni a szuperbombán. A chicagói reaktor 1942 sikeres decemberi beindítása után Tellert meghívták a Manhattan-tervbe. Később az atombomba megalkotása és kétszeri használata után a hiroshimai bomba ledobását talán, a nagaszakiét biztosan feleslegesnek tartotta.

1945-ben tagja a Reaktorbiztonsági Bizottságnak, 1947-től elnöke. Felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrását (Teller-Effektus) és sikerült leállíttatnia az olyan grafitos reaktorok működtetését, mint amilyen például a Csernobili erőmű. Csernobilban többek között Teller-effektus vezetett a katasztrófához. Részt vett az inherensen biztonságos (bolond-biztos) TRIGA reaktorok kifejlesztésében.

1952-ben a Los Alamos-szal elégedetlen Teller kezdeményezésére is létrehozták a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumot, aminek egy időre igazgatója lett. Stanislav Ulam módosításával (deutérium helyett deutérium és trícium keveréke) 1952-ben végrehajtották az első sikeres hidrogénbomba kísérletet.

Szülei és Emmi húga a második világháború során, Magyarországon maradtak. Húgának férje és édesanyjának bátyja 1944-ben a Holocaust áldozata lett, a többiek a pesti gettóban érték meg a felszabadulást. Édesapja 1950-ben meghalt, édesanyját, húgát és unokaöccsét 1951-ben kitelepítették Tályára, ahonnan másfél év múlva térhettek vissza Pestre, de lakásukat elvették. Unokaöccse 1956-ban elhagyta az országot. Szilárd Leó 1958-ban rá akarta beszélni, hogy menjen el Moszkvába vele a Pugwash Konferenciára, hogy beszélhessenek a szovjet atomfizikusokkal a nukleáris leszerelésről. Ő azonban elutasította, rokonai magyarországi fenyegetettségére hivatkozva. Ezt Szilárd elmondta Moszkvában a szovjeteknek és a magyar küldöttnek, Jánossy Lajosnak is, mint abszurd dolgot. Három hét múlva édesanyja és húga megkapta az útlevelet és találkozhatott Tellerrel San Francisco-ban. Szilárd levélben köszönte meg a segítséget Jánossynak.

1962-ben Kennedy elnöktől Fermi-díjat vehetett át a kémia és a fizika terén elért eredményei, a termonukleáris kutatásban játszott vezető szerep és a nemzetbiztonság erősítése terén végzett munkájának elismeréseként. A Reagan- Gorbacsov puhatolózások idején Reagant határozottan biztatta, ne engedjen a csillagháború kérdésében, mert a szovjeteknek nincs ilyen elektronikájuk.

1936 után 1990-ben járt újra Magyarországon, s utána minden évben hazalátogatott. 1994. április 23-án Göncz Árpád köztársasági elnöktől Magyar Köztársasági Érdemrendet vehetett át. 1997-ben megkapta az akkor elsőként kiosztott Magyarság Hírnevéért kitüntetést. Az Orbán-kormány idején az első Corvin-lánc birtokosok egyike lett. Kaliforniai otthonában, 2003. szeptember 9-én hunyt el.

Forrás:

http://www.kfki.hu/~tudtor/tudosok/teller.html
http://www.atomeromu.hu/erdekesseg/arckep/ujteller.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/Teller_Ede

A 2008. 04. 10-én az Erőművek tárgy keretében Heller rendszerről tartott előadás anyaga: Letöltés

2008. 12. 04.-én megtartott GE előadások anyagai a következő két linkre kattintva érhető el: Előadás1, Előadás2

Tevékenységeinkkel, rendezvényeinkkel szeretnénk minél szélesebb körben érdeklődést kelteni, éppen ezért szívesen fogadunk minden építő jellegű ötletet, javaslatot a javaslat@eszk.org e-mail címre.